Skip to Content

Katonaújság 2012/5. szám (2012. október)

ISSN: 
2061-9529
Méret: 
210 x 290 mm
Terjedelem: 
56 oldal
Kiadás éve: 
2012
Kötésmód: 
tűzött
Súly: 
240 gramm
Ajánlott fogyasztói ára: 
695 Ft
Kedvezmény: 
o
Kedvezményes ár: 
695 Ft
Szállítás: 
Magyarország területén 75 Ft (fél- és egészéves előfizetés esetén ingyenes)

A címlapon két határvadász látható bőr szemernyős tábori sapkában.

A cikkek jegyzetei alább találhatóak meg!

Mujzer Péter: Amiről a fényképek mesélnek 

Mészáros Bálint: Sosem hallott háborús életút 

Moys Péter: Timár Gyula repülő vezérőrnagy katonai életútja 

Fekete Ferenc: Két évtizedes szélmalomharc. A szemernyős tábori sapka részleges, majd teljeskörű rendszeresítése 

Gyönki Viktória: Hernádi Ferenc katonatörténetei

B. Stenge Csaba: 70 éve történt: Az első Magyar Messerschmitt pilóta 

Virágh Ajtony: A Vitézi Rend Zrínyi Csoportjának emlékverete 

Siposné dr. Kecskeméthy Klára: A hősök köztünk élnek - vitéz Fazakas Sándor m. kir. főhadnagy életútja 

Varga Imre: Híradó gépkocsik a Magyar Királyi Honvédségben 

Bazala Csaba: Vitéz Szarka János története

A következő szám 2012 decemberében jelenik meg!

rhrtrt

sggerth

ulizgr

tzjuzu

uztrrdrr

Jegyzetek Mujzer Péter cikkéhez:

HARCTUDOSÍTÁS - A 2. páncéloshadosztály NADWORNA-TLUMACZKY-SLOBODA LESNA-i harcai 1944. április 13.- május 14. HL I. 89 VKF. 306 doboz, VKF. 634/hdm.cst.-1944. másolatban a szerző birtokában
Csaba Becze: Magyar Steel, 2006., Mushroom Model Publications
Csima János: Adalékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához, Honvédelmi Minisztérium Központi Irattár kiadása, 1961.
Csernavölgyi Antal: Az aranycsillag rabjai, Magánkiadás, 1994.
Dálnoki Veres Lajos: Magyarország honvédelme a II. világháború előtt és alatt (1920-1945), Danubia-Druckerei GmbH, 1972.
Galló Krisztián: A magyar királyi 2. páncélos hadosztály galíciai harcai 2. rész, IN: Belvedere 2003/XV. évfolyam 3-4. szám
Gosztonyi Péter: A magyar honvédség a második világháborúban, Európa Könyvkiadó, 1992.
Mányi Pál: Magyar páncélosokkal a hadak útján. Magánkiadás, 2000.
Peter Mujzer: The Royal Hungarian Army 1920-1945 volumen II. Hungarian Mobil Forces. Bayside Publication, 2000.
Leo W. G. Niehorster: The Royal Hungarian Army 1920-1945. Bayside Publication,
1998.
Ölvedi Ignác: Az 1. magyar hadsereg története 1944. január 6.-tól október 17-ig. Zrínyi Katonai Kiadó, 1989.
Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban. Osiris Kiadó, 2005.
Szabó Péter-Számvéber Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország 1943-1945. Puedlo Kiadó, 2009.
Stark Tamás: Hadak útján, Fényképalbum, Corvina Kiadó, 1991.

Jegyzetek Mészáros Bálint cikkéhez:

Fekete Ferenc – Baum Attila: A magyar királyság kitüntetései 1920-1945. HK Hermanos Kiadó, Szeged, 2010.
HM HIM Központi Irattár: Tüttő István személyi anyagyűjtője.
Madaras Péter – Dr. Varga József: Piliscsaba tábortól a Pázmány Péter Katolikus Egyetemig. Petit Real Könyvkiadó, Budapest, 1997.
Dr. Számvéber Norbert: Az alföldi páncéloscsata. Puedlo Kiadó, Budapest, 2007.

Jegyzetek Moys Péter cikkéhez:

[1] Révész T.: Repülőtér az Alpokalján 101. oldal
[2] Saly György adataiból.
[3] Maruzs Roland: Tábornoki kar 1945 -1956, HK Hermanos Kiadó, 2011., 140. oldal.
[4] Zsák Ferenc: A Budaörsi repülőtér története. (Kézirat évszám nélkül.)
[5] Csanádi- Nagyváradi- Winkler: A magyar repülés története, Műszaki Könyvkiadó Bp. 1977. 223. oldal
[6] Csanádi- Nagyváradi- Winkler: A magyar repülés története, Műszaki Könyvkiadó Bp. 1977. 237. oldal
[7] Saly György elbeszélése, továbbá nemes Almásy Pál m. kir. hadiműszaki törzskari alezredes fogolytárs visszaemlékezése szerint. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia és a testvérintézetek összefoglalt története (1830-1945) II. kötet 802. oldal.
[8] Maruzs Roland: A Tábornoki kar 1945- 1946 140. oldal és106. sz. lábjegyzet.
[9] Saly György közlése.

Jegyzetek Fekete Ferenc cikkéhez:

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.
Barcy-gyűjtés
Csendőrségi Lapok
Honvédségi Közlönyök
Sipos András: A magyar királyi csendőrség egyenruházata és felszerelései 1920-1945. HK Hermanos Kiadó, szeged, 2010.

Jegyzetek B. Stenge Csaba cikkéhez:

[1] Az életrajzi adatok forrásaként részben a HM HIM Központi Irattár 56589. sz. okmánygyűjtőjében lévő önéletrajzát, részben pedig a hozzátartozóitól kapott adatokat használtam fel. Ezúton is szeretném megköszönni Lukács Ottó családjának az anyag összeállításához nyújtott pótolhatatlan segítséget.
[2] Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában).
[3] Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában).
[4] HM HIM HL magyar 2. hadsereg iratanyaga 17. doboz, rep. dd. szállásmesteri jelentések alapján.
[5] Lukács Ottó Repülő Leírása és Mocsáry István őrnagy hadinaplója nyomán (másolatok a szerző birtokában).
[6] A magyar 2. hadsereg doni hídfőcsatáiról lásd bővebben Becze Csaba: „A pokol tornácán…” A magyar királyi 2. honvéd hadsereg hídfőcsatái a Donnál (1942. július-szeptember) Budapest, Paktum, 2006.
[7] Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában).
[8] Jochen Prien Geschichte des Jagdgeschwaders 77 Teil 2. Eutin, Struve, 1993. 1180- 1185. o.
[9] Uo., továbbá Jochen Prien – Peter Rodeike: Messerschmitt Bf 109 F,G, K series. An illustrated study. Atglen, Schiffer, 1995. 24. o.
[10] Csanádi Norbert-Nagyváradi Sándor-Winkler László: A magyar repülés története. 2., bővített kiadás. Budapest, Műszaki Kiadó, 1977. 236. o.
[11] HM HIM HL magyar 2. hadsereg iratanyaga 17. doboz, 5/I. vadászrepülő osztály harctudósítása.
[12] Jochen Prien Geschichte des Jagdgeschwaders 77 Teil 2. Eutin, Struve, 1993. 1191-1192. o. Az I./JG 52 aktivitásáról a térségben lásd bővebben Bernd Barbas: Die Geschichte der I. Gruppe des Jagdgeschwaders 52. Traditionsgemeinschaft JG 52, 2006. 182-201. o.
[13] Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában), valamint az 1/1. vadászrepülő század bevetési naplókivonata (a szerző birtokában).
[14] Josef Fözö (Bécs, 1912. november 7. – Bécs, 1979. március 4.) katonai karrierjéről lásd bővebben életrajzi könyvét – Josef Fözö: Freie jagd von Madrid bis Moskau. Ein Fliegerleben mit Mölders. Berlin, Verlag Wehrfront Alfred Becker, 1943.
[15] HM HIM HL magyar 2. hadsereg iratanyaga 17. doboz, rep. dd. szállásmesteri jelentések alapján.
[16] Az 1/1. vadászrepülő század bevetési naplókivonata (a szerző birtokában).
[17] Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában).
[18] Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában).
[19] Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában). A géptörésről fennmaradt fotókat minden bizonnyal nem véletlenül őrizte meg a pilóta. Bár a hátoldalukon nincs semmilyen felirat, csak egy 1944. február 21-ei bélyegző, mely csak azt bizonyítja, hogy mindenképpen ennél korábbi keletkezésűek. (Ez lehetett talán az előhívás napja.) A rádió hívójelhez tartozó magyar gyári számról lásd Punka György: A Messzer. Budapest, OMIKK, 1995. 127. o.
[20] Lukács Ottó Repülő Leírása nyomán (másolata a szerző birtokában).
[21] Honvédségi Közlöny sz. ü. 1944/31. sz. július 20. 646. o.
[22] Lukács Ottó Repülő Leírásából a szerző által készített összesítő adatok.
[23] HM HIM Központi Irattár 56589. sz. okmánygyűjtő, felülvizsgálati lap.

Jegyzetek Virágh Ajtony cikkéhez:

[1] Zrínyi-emléknap. In: Vitézek Lapja, 1940. május 10., 2. o.
[2] A Zrínyi-emlékveret legcélszerűbb elhelyezése. In: Magyar Katonaújság 1941. február 22., 6. o.

Jegyzetek Siposné dr. Kecskeméthy Klára cikkéhez:

[1] A Ludovika Akadémiára történő felvételi vizsga részletes leírását lásd Siposné Kecskeméthy Klára- B. Kalavszky Györgyi: A Ludovika, HM Zrínyi Média Közhasznú Nonprofit Kft. 2011. p. 228. című könyv „A Ludovika felvételi rendszere (1897-1945)” fejezetében, valamint Siposné Kecskeméthy Klára: vitéz Káplán György m. kir. páncélos hadnagy Sereg Szemle 2012. április-június, X. évfolyam, 2. szám p. 168-182 című cikkében.
[2] A fegyvertények leírását lásd még Fazakas Sándor: „A II. világháború magyar hősei”. In: Vitézi tájékoztató, 15. évf.(1996)/2, 4–5. o.
[3] A 1997. június 20-án felavatott bolgyirevkai I. Magyar Központi Katonai Temetőben 8375 honvéd nyugszik. Lásd http://www.hadisir.hu/hadisirok honlapot. (Megnyitva 2012. június 25.)
[4] A Vitézi Rendet nagybányai Horthy Miklós kezdeményezésre a 6650/1920 M.E. rendelettel alapították meg. A rend főkapitánya 1921. augusztus 20-án tartott vitéz avatáson a Vitézi Rend célkitűzéseiről a következőket mondta: „A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását, végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre.”
[5] A debreceni pályaudvaron a hozzátartozóikat hazaváró tömegek leírásáról lásd még Siposné Kecskeméthy Klára: A ludovikás hagyományok elkötelezett folytatója: Kakasy Gyula ny. ezredes. Hadtudomány, 2010. XX. évfolyam 4. szám 132-137. p.
[6]Ambrosy, Anna: Immigrant stories, Victorian Multicultural Commission, Melbounre, 2006. p. 90.
[7] BONEGILLA menekült táborról (migrant camp) lásd http://dl.nfsa.gov.au/module/1599/ (megnyitva 2012. június 30.)
Az Albury település (Victoria) melletti Bonegilla volt a legnagyobb és a leghosszabb ideig működő II. világháború után működő emigránsok befogadó és kiképző központ. 1947 és 1971 között több mint 300 000, főleg Európából érkezett bevándorló fordult itt meg. A háború utáni európaiak számára perspektívát és jövőt kínált Ausztrália. A „népesedj vagy elpusztulsz” (populate or perish) népszerű elv vezérelte a háború utáni ausztrál közgondolkodást. Az európaiak több mint felét Bonegillaba irányították, ahol angol nyelvtanfolyamot szerveztek és az ausztrál életvitelről tartottak előadásokat.
A lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket és a nem-brit bevándorlókat szigorú munkaügyi szabályoknak és különböző ellenőrző tevékenységnek vetették alá. Az önkéntes és menekült bevándorlóknak kétéves irányított munkaszerződést ajánlottak fel, cserébe azért, hogy az ország befogadta őket.  A szerződés értelmében a munkavállalókat két osztályba sorolták, a férfiak voltak a „munkások”, a nők a „cselédek”, akiket a gazdaság kritikus területeire irányítottak munkavégzésre (szénbányászat, út-és vasútépítés, vízi erőművek építése, gyümölcsszedés stb.)
[8]Ambrosy, Anna: Immigrant stories, Victorian Multicultural Commission, Melbounre, 2006. p. 90.
[9] A második világháború végén a menekültek százezrei között magyar katonák is a határon túlra kerültek. Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc, reszneki Zákó András, Adonyi-Naredi Ferenc megpróbálták az egységeket szervezetté alakítani. Így született meg az a katonai szervezet, amelynek a neve: Magyar Harcosok Bajtársi Közössége, rövidítve MHBK. A Bajtársi Közösség idővel világszervezetté vált, fenntartja és ápolja a nemzeti hagyományokat, hősi katona eszményeket, kegyelettel emlékezik a hősi halált halt bajtársaira. A harcos idők elmúltak, a fegyverük a toll, az írás, az emlékezés és az emlékeztetés lett. Ezt a célt szolgálja Bajtársi Híradók a „Hadak Útján” című újság, amely a híd szerepét tölti be a négy világrészen élő bajtársak között.
[10]A Vitézi Rend Magyarországi Törzsszékének honlapja http://vitezirend1920.hu/content/view/83/71/ (Megnyitva 2012. július 15.)
[11] Erdélyi Magyar Szövetség Ausztráliában - érettünk, XV. évfolyam, 43. (734.) szám
2005. október 24.
[12]Ambrosy, Anna: Immigrant stories, Victorian Multicultural Commission, Melbounre, 2006. p. 90.
Ambrosy, Anna: Immigrant stories, Victorian Multicultural Commission, Melbourne, 2006. p. 90.
Bachó László, dezséri (szerk.): A Magyar Kir. Honvéd Ludovika Akadémia története, Budapest., 1930. p. 1003.
Damó Elemér: Nyolcvanöt év honvédség – Filmkockák egy hosszú életfilmből, I. rész: Horthy Miklós katonája, 1. kötet, A fölkészülés, Honvéd Kiadó, Budapest., 2006. p. 294.
Erdélyi Magyar Szövetség Ausztráliában – érettünk, XV. évfolyam, 43. (734.) szám
2005. október 24.
Fazakas Sándor: „A II. világháború magyar hősei”. In: Vitézi tájékoztató, 15. évf.(1996)/2, 4–5. o.
Martin Kornél: „A gimnáziumtól a Ludovikáig”. In: Hadtörténelmi Közlemények, 120. évf. (2007)/1, 329–362. o.
Miklós Zoltán: „A Ludovika Akadémia bemeneti szabályozása, avagy a felvétel rendje (1920–1944)”. In: Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum, X. évf. (2006)/ 2, 38–39. o.
Migrants go here on arrival In: The New Australian, 1949. No. 11. page 2.
Pénzes János: Emlékek útját járva (1942–1944), Melbourne, 1990. p. 345.
Rada Tibor (szerk.): A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia és a testvérintézetek összefoglalt története (1830–1945), I–II. kötet, Calgary–Budapest, 1998/2001.
Siposné Kecskeméthy Klára- B. Kalavszky Györgyi: A Ludovika, HM Zrínyi Média Közhasznú Nonprofit Kft. 2011. p. 228.
Siposné Kecskeméthy Klára: A ludovikás hagyományok elkötelezett folytatója: Kakasy Gyula ny. ezredes. Hadtudomány, 2010. XX. évfolyam 4. szám p. 132-137.
Siposné Kecskeméthy Klára: Tizenkét év hadifogság, kényszermunka és börtön – vitéz békei Koós Ottó élete, Sereg Szemle, IX. évfolyam, 3-4.szám, 2011. július-december, p. 242-253.
Siposné Kecskeméthy Klára ezredes: vitéz Káplán György m. kir. páncélos hadnagy Sereg Szemle 2012. április-június, X. évfolyam, 2. szám p. 168-182.
Szepesvári Béla: A hazáért mindhalálig – vitéz Szepesvári Béla ny. őrnagy háborús napló, Budapest, 2004. p. 204.
Vitéz Fazakas Sándor önéletírása, 2011. Melbourne p. 4. Kézirat
Vitéz Káplán György: Életutam 1920-2011, Budapest p. 62. Kézirat
Vitéz Káplán György: Nyugatos voltam….Káplán György egykori m. kir. pc. főhadnagy majd PW-310-3807635 sz. amerikai hadifogoly naplója 1944. decemberétől-1946. márciusáig, Budapest, 1999. p. 83.

Jegyzetek Varga Imre cikkéhez:

[1] HM-HIM, Hadtörténelmi Levéltár, eln. 3/b, 1941, 44770.
[2] HM-HIM, HL, eln. 3/b, 1941, 15212.
[3] HM-HIM, HL, ált. 3/b, 1943, 438617.
[4] HM-HIM, HL, eln. 3/b, 1941, 12065.
[5] I-IX., 101/I., 101/II. híradó zászlóaljak, Híradó központi iskola, továbbá a Légierők gépkocsizó csoportja.
[6] HM-HIM, HL, ált. 3/b, 1943, 410205.
[7] Eredetileg, 1941 januárjában 148 db Ford alvázat rendeltek, de a szállítások közben kibővítették magát a megrendelést. A leszállított nagy mennyiségű alváz, a kölni Ford üzem gyors szállítóképessége ezt lehetővé is tette. Továbbá a HUBA-III hadrend megnövelt hitelkerete segítette a megrendelések könnyebb módosítását.
[8] HM-HIM, HL, eln. 3/b, 1941, 15212.
[9] HM-HIM, HL, ált. 3/b, 1942, 568244.
[10] Különleges körülmény, hogy kutatásaim jelenlegi állapota szerint a 2. hadsereg honvédségi gépjárműveinek közel kétharmada 1943. májusáig hazatért.
[11] HM-HIM, HL, eln. 3/b, 1940, 3243.
[12] HM-HIM, HL, ált. 3/b, 1943, 403690.
[13] HM-HIM, HL, eln. 3/b 1943, 21585.
[14] HM-HIM, HL, eln. 3/b, 1943, 22967.